A dologban a jó az volt, hogy mialatt a férje itt volt, arra az időre abbahagyta a sopánkodást, a nyavalygást és az ordítozást. Majd a férj hazautazása után ő is munkát kapott, egy másik városban - immáron a 12. munkáját - és elutazott. Birtokba vehettük a lakást ... csak mi ... csak egyedül mi ... és csak egy kis időre...
Nem írtam még neked arról, hogy ez az ügynökség egész Olaszország területén működik, régiók szerint egy - egy összekötő képviseli a te és az ügynökség érdekeit, oda - vissza. A mi képviselőnket Simone-nak hívták, aki egy értelmes és ravasz olasz, kb. 150 cm magas és utazásai megtételéhez egy hatalmas Dodge caliber-t használt. (Vajon mit akarhat kompenzálni vele?)
Nyilván az ügynökség érdekeit kellett képviselnie, de embersége több volt, mint a szélhámossága, így néha hasznos információ morzsákat is kaptunk tőle. Tudta ő, nagyon is jól tudta, hogy milyen dolgokat művel az ügynökség. Így amikor az írom, hogy felhívtuk az ügynökségnek, akkor az úgy értendő, hogy Simoneval beszéltünk. Valószínűleg innen, (mármint minden telefonhívásunk alkalmával) sejtette, hogy nem estünk a fejünk lágyára, és talán a kölcsönös szimpátia is segítségünkre volt abban, hogy "hivatalos" kapcsolatunk vége felé, kiállt mellettünk az ügynökséggel szemben. De ne rohanjunk ennyire előre. :)))
Írtam már neked, hogy Angelina, az egyik bolgár lány is Anconában lakott, és a mi intézményükkel szomszédos strutturában dolgozott. Angelina egyedül lakott egy kisebb lakásban, ahová tervei szerint szerette volna, ha érkezik a bátyja, és együtt élhetnek Olaszországban. Megismerkedtünk a testvérével, amikor az megérkezett. Szimpatikus ember, de egy szót sem beszélt olaszul. Fantasztikus, hogy azóta talált munkát egy szállodában, ahol boy-ként dolgozik. Persze hosszú időbe került, amíg ez sikerült neki, ezért is csodálom az ő és a huga kitartását. Nem adták fel, s míg Angelina az ügynökség játszmáit kénytelen elviselni, a testvére ügynökség nélkül talál munkát. Ez nagyon jó dolog. Elmondom miért.
A bolgár lányok, mielőtt Olaszországba jöttek dolgozni egy szerződést írtak alá, mely szerint 3 évig kell ezzel az ügynökséggel dolgozniuk. A szerződés felbontása esetén 2500 Euro-t kell meg-, ill. visszafizetniük. Ha Angelina kifizetné ezt a pénz azonnal, akkor szabad, oda megy ahová akar, és olyan munkát kap ügynökség nélkül, amilyet akar. Nem tudja kifizetni! Nem azért jött Olaszországba, mert ki tud "csengetni" több mint fél millát. :)) Mi a trükk benne?
Ha én nem akarom, hogy te keress egy másik ügynökséget, ha én nem akarom, hogy a szerződés (3év) vége után önállóan keress munkát, hanem dolgozz nekem (hiszen nekem az jobban megéri mint neked - belőled élek), akkor mit csinálok? Mivel én kötöm a TE szerződéseidet, és tőlem kapod a fizetésed (amit soha nem tudsz, hogy mennyi), akkor azt teszem veled, amit a szolgákkal tettek az urak. A szolga megvásárolhatja a szabadságát a gazdájától. Miből? A gazdájától kapott pénzből. Tehát mennyit fizetek neked? Pontosan annyit, hogy tudjam, hogy sem 3 éven belül, de még az után sem leszel képes kifizetni nekem azt a pénz ami a szerződésben áll.
Ha mégis vagy olyan ügyes, és visszafizeted a kívánt összeget. Szabad vagy! Csakhogy! Ahhoz, hogy dolgozz, laknod kell valahol, márpedig egy olyan albérletben, amit nem az ügynökség bérel. Mert abban a pillanatban, amint nem dolgozol tovább az ügynökséggel, a lakásukból kiköltöztetnek.
Három hónap a főbérlő kauciója, egy hónapi díj az ingatlanközvetítő ügynökségé, egy hónap pedig az aktuális havi lakbér. Tehát összegezve a dolgokat. Ha kifizeted az ügynökségednek a "szabadságod árát", akkor még számolnod kell azzal, hogy quasi ugyanannyit kell még kifizetned ahhoz, hogy teljesen független legyél. (Hiszen laknod csak kell valahol.)
Ez egy játék. Az ügynökség játéka. Nem tudhatod egyik hónapban sem, hogy mennyi fizetést fogsz kapni. Van ugyan óradíjad, de nehogy azt hidd, hogy a hónap végére annyit fogsz kapni, amennyi a te számolásod szerint megilletne téged. Bővebben a játékról, miért is képtelen az ember ebből az ördögi körből kilépni. Tehát Euro/óra. Számolsz, és szerinted a hónap végére csinos kis összeget fogsz kapni. Majd megérkezik a számládra a pénz, és a postaládádba a fizetési elszámolás. Meghökkensz. Nem érted. Töredéke annak amit te számoltál, még az adó levonása után is. Hívod az ügynökséget! Ígérik utánanéznek. (Lefordítom: Kitalálják a magyarázatot) Majd mikor újra felhívod őket, közlik, hogy "ja, ja igen, igen nagyon sajnáljuk, de ebben a hónapban kellet kifizetni az összesített gázszámlát." ...
Ez ugyanígy történik a következő hónapban, csak akkor a villanyszámlát mondják, vagy kommunális költséget, vagy adóhátralékot, vagy emelik a lakbért, mert mások helyett is te fizeted, ha ők nem dolgoznak - mondják. De te elhiszed ezt?
Az ügynökség pontosan tudja, mennyi pénzre van szükséged ahhoz, hogy megélj, attól csak kevesebbet kaphatsz. (Egyedül) képtelen vagy félretenni, megtakarítani, vagy összegyűjteni a "szabadságod árát". (Férjem első fizetése 78 Euro volt.) Ezért írtam, nagyon jó, hogy kedves ismerősünk testvére nem ügynökséggel dolgozik. Az egy biztos összeg. Mi pedig a mai napig is szurkolunk Angelinának, hogy végre érje el függetlenségét, és sikerüljön megvalósítani a terveit.
Májusban Ádám elutazott vizsgázni Magyarországra, és hogy részt vegyen a saját ballagásán. Nagy nehézségek árán kaptunk szabadnapokat, hogy mi is ott legyünk a saját gyermekünkkel, részesei annak, hogy lezárul életének egy szakasza. Ünnep volt, és megható érzés, látni gyermekünket azzal a rengeteg virággal ... mint valamikor mi is ...
A ballagás után visszarepültünk Anconába Ádám nélkül, aki csak egy héttel később érkezett, akkor már a testvérével együtt. :))
A ballagás után visszarepültünk Anconába Ádám nélkül, aki csak egy héttel később érkezett, akkor már a testvérével együtt. :))
